Mi, emberek úgy vagyunk programozva, hogy akarva-akaratlanul is ítélkezünk mások felett. Néha csupán észrevétlenül, de megesik, hogy tudatosan is. Az esetek nagy részében teljesen jogtalanul mondunk ítéletet mások felett.

Miért tesszük mindezt? Miért baj az, ha a másik egy kicsit különbözik tőlünk? Hát nem pont az bennünk a legszebb, hogy különbözünk egymástól?

MÁS, MINT ÉN🙄

Ha találkozunk egy idegen emberrel, akivel sok a közös bennünk, rögtön barátkozni akarunk. De mi van akkor, ha nem szimpatikus az illető? Feljogosít minket ez arra, hogy ítélkezzünk felette?

O.K., hogy nem fogunk összebarátkozni, de miért muszáj beskatulyáznunk őt, elmesélni másoknak, hogy milyennek látjuk a másikat? Furcsának, túl vékonynak, elhízottnak, alacsonynak, smink nélkül nem túl szépnek, megöregedve…

Lehet, hogy az, amit mi magunk furának, nem tetszetősnek, különösnek találunk, pont azt egy másik ember szépnek látja. Bennünk is ugyanannyi hiba és furcsaság van, mint mindenki másban. Elsőként nézzünk már önmagunkba, magunkra!

CÍMKÉZÉS🤨

Ahányan vagyunk, annyi különféle gonddal, testi és lelki problémával küzdünk.

Széles csípő, görbe orr, kancsalság, rövid láb, selypítés, túlzott izgulás, félelem a pókoktól, a magasságban, magány, megcsalás, és még sorolhatnám. S ha véletlenül vagyunk olyan szerencsések, hogy nekünk ezekből csak néhány jutott, akkor tanuljuk meg elfogadni azt, hogy más kevésbé szerencsés, és több terhet kapott.

Sőt! Mi lenne, ha igyekeznénk segítséget nyújtani embertársunknak, akinek lehet, már néhány kedves szó is elég, vagy az, hogy meghallgassák őt. Egyszerűbb kinevetni vagy címkézni a másikat, de ugyan mit nyerünk vele? Megnyugszunk egy pillanatra, mert addig se a saját elakadásainkkal foglalkozunk, pedig mennyivel többre mennénk vele!

TABUDÖNTÖGETÉSEK👆

Ma már mindenről nyílt vitát lehet indítani, amivel nincs is gond, fontos viszont, hogy milyen stílusban tesszük. Ha van véleményed, és ki mersz állni saját vagy embertársaid igazáért vagy egy probléma mellett, akkor ne habozz! Viszont tedd mindezt úgy, hogy az értékes tartalom kapcsán figyeljenek rád, a stílusod legyen odafigyelő, a mondanivalód pedig tanító célzatú. Mindeközben ne ítéld el embertársadat, mert fogalmad sincs róla, neki mivel kell nap mint nap szembenéznie és megküzdenie.

Te azért legyél más, mert nem ítélkezel első ránézésre! Miért is tennéd? Az élet tényleg attól szép, hogy különbözünk egymástól, csak meg kell tanulnunk elfogadni a másikat – szívvel és tudatosan.❤️